/ október 12, 2018

1982-ben a vállalatok egy része nagy hitelt igényelt, így felmerült tőkeforrásként a kötvénykibocsátás lehetősége. Az ötletből törvényt alkottak (kötvénytörvény), ennek alapján 1983-ban megjelentek az első kötvények a piacon. Valamennyi kötvényre az állam garanciát vállalt. Ezzel, és a magasabb kamatokkal kívánta megnyerni az állam a lakosságot és eloszlatni a befektetői bizalmatlanságot.
Az 1987-es év fordulópontnak tekinthető az értékpapír, ill. kötvénypiac fejlődésében. 1987. január l-én létrejött Magyarországon a kétszintű bankrendszer. Megtörtént a jegybanki és a kereskedelmi bankfunkciók kettéválasztása. Több mint 20 kereskedelmi bank alakult, amelyek többsége érdekelt, ill. érintett volt a kötvénypiacon. Ekkor még nem létezett másodlagos piaci intézmény. Másfelől 1987. második felében az infláció kezdte megközelíteni, majd az év vége felé már meghaladta az átlagos fix kötvény kamatszintet is. Az addigi 15 milliárd forintos összes kötvénykibocsátás az év végére megduplázódott.
Az elsődleges piac szembesült a piaci likviditás problémájával, hiszen nem volt koncentrált piac. A papírok eladására a bankok és ügyfeleik eladási és vételi szándékai nem tudtak találkozni Ekkor merült fel a másodlagos piac megszervezésének ötlete, egy tőzsdeszerű intézmény létrehozása. 1987. decemberében 21 bank, továbbá Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium aláírta az un. Értékpapír Kereskedelmi Megállapodást, amely rögzítette a szervezett másodlagos piac legfontosabb szabályait. Ennek keretében megalakult a Tőzsdetanács, és az Értékpapír Kereskedelmi Titkárság, és megkezdődtek az ún. tőzsdenapok.
A tőzsdenapokon a szerződés aláíróinak képviselői voltak feljogosítva a kereskedésre, bizományos és a saját számlás ügyleteket lehetett kötni. Tőzsdenapokra l988 első felében havonta egyszer, majd nyarától hetente egyszer, 1989. novemberétől pedig hetente háromszor került sor.

Az 1990. március 1-én hatályba lépett az értékpapír és tőzsde tőrvény azokat a fogyatékosságokat volt hivatott pótolni, amelyek a társasági törvényből hiányoztak.
Csak példaként néhány fontos érintett kérdéskör, címszavakban:

– állami értékpapír felügyelet létrejötte
– a nyilvános kibocsátás feltételei
– az értékpapír kereskedés feltételei
– értékpapírtőzsde alapításának feltételei
– bennfentes kereskedelem kérdésköre, szankciók.

A Budapesti Értéktőzsde történetének első hivatalos mérföldköve az 1989 októberében hozott kormánydöntés, amely zöld jelzést adott az értékpapírtörvény elkészítésének. A törvényjavaslat 1990 januárjában került a parlament elé és március 1-jével lépett érvénybe. A hatálybalépéssel egyidejűleg tűzték ki június 21-ére a Budapesti Értéktőzsde alakuló közgyűlését, amely eredményeként még aznap, 1990. június 21-én újra megnyitotta kapuit a Tőzsde. A 41 alapító taggal és egyetlen bevezetett részvénnyel, az IBUSZ-szal sui generis (önálló jogi személy) szervezetként létrejött Budapesti Értéktőzsde életében meghatározó szerepet játszott az alapítással egy időben kezdődött magyarországi privatizáció. Bár a nagyobb állami cégek értékesítése gyakran stratégiai befektetők bevonása révén történt, különösen a kilencvenes évek elején számos vezető magyar társaság (így például az IBUSZ, a Skála-Coop, a MOL, OTP, Matáv (ma Magyar Telekom) a Domus, a Globus, a Richter Gedeon) magánosításában játszott a tőzsde jelentős szerepet.
Az évek során a BÉT működési feltételei, szervezete, funkciója is sokat változott. Az első kereskedési terem a Váci utcai Trade Centerben volt, ezt követően 1992-ben került át a Tőzsde az V. kerületi, Deák Ferenc utcai 5. szám alatti patinás épületbe, ahol tizenöt évig zajlott a kereskedés. 2007 márciusában a BÉT 1990-es újraalapítása óta harmadik székhelyére költözött, az Andrássy úti, egykori Herczog-palotába.
Az azonnali piacot tekintve a tőzsdetermi, nyílt kikiáltásos kereskedés – részleges elektronikus támogatással 1995-ig működött a BÉT-en. Ekkortól már az értékpapírok kereskedése mind a kereskedési teremben, mind távkereskedési rendszerben folyt egészen 1998 novemberéig, amikor az új, immáron teljes mértékben távkereskedési rendszert, a MultiMarket Trading System-et (MMTS) bevezették. A kereskedési “csatazaj” kevesebb mint egy évvel később, 1999 szeptemberében ült el végleg a teremben, ekkor indult el a határidős piac elektronikus távkereskedési platformja.
A versenyképesség megőrzése és erősítése érdekében 2002 áprilisában az új tőzsdetanács a tizenkét évnyi önálló jogi személy lét után a gazdasági társasági forma mellett döntött.
A Tőzsde életében a 2004-es év meghatározó eseményeket hozott. Jelentős átrendeződés zajlott a BÉT tulajdonosi szerkezetében, melynek nyomán tőkeerős osztrák bankok, valamint a Wiener Börse és az Österreichische Kontrollbank AG vásárolta meg a Tőzsde többségi részesedését.
A Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde tevékenységének integrációja révén, 2005. november 2-óta árupiaci kereskedelem is folyik a BÉT-en.
A Budapesti Értéktőzsde 2010. január 14-től tagja a CEESEG AG Holdingnak, amely 68,8%-ban tulajdonosa a BÉT-nek, 100%-ban a bécsi, 92,74%-ban a prágai és 81,01%-ban a ljubljanai tőzsdének. A közép- és kelet-európai régió részvényforgalmának mintegy kétharmadát teszik ki (2009. júliusi adatok alapján) a szövetség börzéin bonyolított ügyletek. A Tőzsdeszövetség együttesen kínál egyszerű hozzáférést négy vonzó, hosszú távú növekedési lehetőségekkel rendelkező piachoz.

Share this Post