/ november 13, 2018

 

A tőzsde fogalma

A tőzsde egy különlegesen szervezett koncentrált piac, ahol a helyettesíthető tömegáruk (beleértve az értékpapírokat is) kereskedése szigorúan előírt szabályok szerint történik.

A tőzsdén csak meghatározott árukat, meghatározott helyen és időben, meghatározott személyek,
meghatározott módon adhatnak és vehetnek.
A kereskedelem lebonyolítására vonatkozó szabályok a tőzsdei szokványok.

A tőzsdén az áruk jelenléte nélkül nemcsak effektív adásvételi, de spekulációs ügyletek is köthetők. Az üzletkötéseket a nyilvánosság, a szereplők általi ellenőrzöttség jellemzi. A megkötött üzletek realizálását a tőzsde intézményesen szavatolja.

A tőzsde kereskedelmi centrum, amely növeli a befektetési piac likviditását. E szerepén túl egy információs központ is. Így a tőzsdei árfolyam szinte valamennyi információt koncentrálva, nyilvánosan, folyamatosan és objektívan értékel.

Tőzsdefajták

A tőzsdén forgalmazott áruk jellege szerint:

Árutőzsde, ahol fizikai áruk adásvétele történik.
a) Általános – sokfajta árucikkel foglalkoznak
b) Speciális – csak meghatározott áruval, illetve árucsoporttal foglalkoznak

Értéktőzsde, ahol értékpapírok, devizák, nemesfémek, stb. adásvétele történik.
a) Általános – sokfajta ügylettel foglalkoznak
b) Speciális – csak adott típusú ügyleteket bonyolítanak

Áru- és értéktőzsde, a fenti kettő fajta feladatait egyaránt ellátja.

A tőzsde jogállása szempontjából:

Európai kontinentális típusú tőzsde
Közjogi jellegűek, tevékenységük felett az állam gyakorol felügyeletet. Az állami befolyás jelentős.
A vezetőséget vagy az állam nevezi ki, vagy a tagok maguk választják.

Angol-amerikai típusú tőzsde
Magánjogi jellegűek, Rt-ként működnek.
Vezetőségüket maguk választják, működési feltételeiket is maguk alakítják ki.
Tevékenységüket csak a minden más gazdálkodó szervezetre is vonatkozó szabályok korlátozzák.

A tőzsde gazdálkodása

A tőzsdék önmagukat fenntartó intézmények, költségeikre maguk teremtik meg a fedezetet. Jellemző bevételi lehetőségeik: tagsági díjak, forgalomarányos díjak, jegyzési illetékek, információszolgáltatási díjak, esetleges befektetések hozamai, stb. A befizetendő díjak körét és mértékét a tőzsde külön szabályzatban rögzíti. A tőzsde egyéb gazdálkodási tevékenységet, vagy forgalmazói tevékenységet nem végezhet.

Alapelvként elfogadható, hogy a tőzsde non-profit szervezet. Természetesen nyereség képződhet, ez képezi a további fejlesztések alapját.

A tőzsde költségvetését a közgyűlés fogadja el. Tartozásaiért a saját vagyonával felel, a tőzsdetagok felelőssége korlátolt. Sajátos számviteli-pénzügyi renddel rendelkezik.

A tőzsde szervezete

A tőzsde szervezetét és vezető testületét a működési keretszabályokból álló tőzsdei rendtartás határozza meg. Emellett befolyásolja a tőzsde típusa, az ország jogrendszere, a hagyományok, stb.

A tőzsde legfőbb szerve a tagok összességéből álló (általában kereskedők, értékpapír-forgalmazók) közgyűlés.

A tagok mindegyike egy szavazattal rendelkezik, függetlenül a vagyoni hozzájárulás mértékétől. Határozatait általában szótöbbséggel hozza. A szavazás általában nyilvános, titkos viszont a tisztségviselők megválasztásakor.

A tőzsdetanács a tőzsde irányító, ügyvezető testülete. Feladata a tőzsde vezetése, a szabályzatok megalkotása, a munkaszervezet kialakítása és irányítása, a munkáltatói jog gyakorlása. Speciális feladatai: értékpapírok felvétele a jegyzési listára, új tőzsdetagok felvétele, a kereskedelem esetleges felfüggesztése, a tőzsdei szakvizsga szabályozása.

A tanács tagjainak többségét a tőzsdetagok tisztségviselői, alkalmazottai vagy mások köréből a közgyűlés választja, 3 évre. Legalább egy-egy tagot a befektetők és a jegyzett értékpapírok kibocsátóinak képviselői közül kell választani. Legalább egy üzletkötő (alkusz) is beválasztandó. A tanács legalább 5, de legfeljebb 13 természetes személyből állhat. Határozatait általában nyíltan, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A tőzsde köteles legalább 5 természetes személy tagból álló felügyelő bizottságot létesíteni. Tagjait a közgyűlés választja ki. A tőzsde általános ellenőrzési szerve. Munka- és eljárási rendjét saját hatáskörében állapítja meg.

Az etikai bizottság a tőzsdei kereskedelem során felmerült etikai kérdések rendezésére hivatott. Minimum 5 tagból áll, többségét a tőzsde alkalmazottai és tisztségviselői alkotják. Ha állásfoglalásában etikai vétséget állapít meg, kérheti a tőzsdetanácsot szankciók alkalmazására.

A kibocsátók és a forgalmazók közötti vitás kérdések eldöntésére az értékpapír-piaci választott bíróság hivatott. 30 bíróból áll, akiket a közgyűlés választ meg. Hatásköre nemcsak a tőzsdei, hanem az összes értékpapír-piaci ügyre kiterjed.

A tőzsde munkaszervezete a tőzsdetitkárság. Feladatai: a kereskedelem lebonyolításának technikai segítése, a felsőbb szintű döntések végrehajtása, információs adatbázis létrehozása, gazdálkodási tevékenység végzése. Vezetését az ügyvezető igazgató látja el, akit a tőzsdetanács nevez ki.

A tőzsde működésének elősegítésére szakmai bizottságokat is létrehozhat, véleményezési, javaslattételi joggal.

Share this Post